Történt, hogy a helyi húsüzem bontásából a bányaüzem területére beszállíttattunk pár ezer m3 darált, újrahasznosított anyagot.
Szokásos jóbarátunk feljelentett, a bányahatóság kijött, a magánterületen lévő bevezető úton!! leállították az idegen teherautót és kijelentették: ők erre nem adtak engedélyt.
Diagnózis:
BÁNYÁSZATI ENGEDÉLYTŐL ELTÉRŐEN VÉGZETT
NEM BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG.
A helyszíni jegyzőkönyvben feltüntetésre kerültek mindazok a dokumentációk, aminek birtokában ez az anyag felhasználható volt bányagödör rekultivációra, útjavításra, azaz a bányaüzem működéséhez.
Határozat: 15 napon belül az eredeti állapot helyreállítása. Azaz hordjuk ki az egészet a bányaüzem területéről. Mert nem kértünk (kaptunk) rá engedélyt.
Másodfokú határozat: helybenhagyta a Pécsi Bányakapitányság határozatát és hozzátette: azért nem elegendő módosítani az eredeti "kitermeléses Műszaki Üzemi Tervet, mert a "hatályos ágazati szabályozás miatt ennek az anyagnak a felhasználása nem lenne engedélyezhető.
Elsőfokú bíróság: jól elküldte a bányahatóságot a fenébe, hogy vizsgálja már meg milyen bányászati relevanciája van az ügynek, meg különben is adósok a KET szerinti "tényállás tisztázási kötelezettség teljesítésével". Azaz meg sem vizsgálták rendesen mi történt, csak kijelentették: ERRE MI NEM ADTUNK ENGEDÉLYT.
Az ügy a Kúria elé került:
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felülvizsgálattal fordult a Kúriához. A felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehetséges kezdeményezni. A Hivatal szerinti jogszabálysértések a következők:
1, Bizonyos definíciós jogszabályi helyek "EGYBEVETÉSÉBŐL LEVEZETHETŐ JOGALKOTÓI SZÁNDÉK", valamint "FENTI JOGSZABÁLYI HELYEK TARTALMÁBÓL LEVEZETHETŐ..." szövegű indoklás, valamint
2, Bánya területére jogszabályi előírás szerint idegenek csak kísérővel mehetnek be, ebből levezetve: IDEGENEK MÉG KÍSÉRŐVEL SEM VÉGEZHETNEK MUNKÁT A BÁNYA TERÜLETÉN.
Az első egy dupla absztrakció, - amellett, hogy egy jogalanytól ilyen "szándék kutatást, levezetést" elvárni nem lehet - mint ilyen a jogértelmezés során nem megengedett. Erre a tárgyaláson felhívtuk a Kúria tanácsának figyelmét.
A második - amellett, hogy nagy baromság, (mivel minden bányába bejárnak az "idegen" szállító teherautók az "idegen" sofőrrel) olyan jogértelmezés, aminek nincs helye az ítélkezésben. Idegen csak kísérővel léphet be! Kizárólag ez van szabályozva a hivatkozott jogszabályi helyen. (Azt állítja a Hivatal, hogy ez csak belépésre jogosítja az idegent, munkavégzésre nem!!!)
A Kúria tanácsa - véleményem szerint - nem foglalkozhatott volna érdemben a keresettel, mert az nem teljesítette a jogszabályban (PP) előírt kritériumot, ennek ellenére a zalaegerszegi ítéletet hatályon kívűl helyezte és az általunk támadott közigazgatási határozatot helyezte vissza hatályba. Fontos megjegyezni: NEM ÚJ ELJÁRÁSRA ÍTÉLTE, HANEM ELDÖNTÖTTE.
A tárgyaláson Dr Tóth Kincső (igen megint ő) birónő letolt bennünket, hogy a tényállási kötelezettség (nem) teljesítése nem jogszerűen volt tárgya az (elsőfokú) ítéletnek, mert ez nem volt benne a keresetlevélben. Ha a T. Kúria a tárgyalás jegyzőkönyvét alaposan elolvasta volna, akkor látja, hogy az bizony vastagon téma volt. Igenis jogszerűen került bele az ítéletbe! Főképpen, mert az alperes Hivatal ellenkeresetében ezzel is védekezett. Az ügyvédünk a tárgyalás során pedig hivatkozta.
Amellett, hogy szerintem ilyen bakinak semmiképpen sem szabadna egy bíróságon előfordulnia, mélységesen felháborít a Kúria hozzáállása a fiatal és felettébb alapos zalaegerszegi bíró munkájával és ítélőképességével szemben.
Az ítéletet nagyjából arra alapították, hogy erre engedélyt kellett volna kérni. Releváns jogszabályi hivatkozás nélkül egyszerűen arra alapozva, hogy az engedély (MÜT) olyan részletes szabályozás, hogy abban még ennek is benne kellet volna lennie. Azaz, ha 42 oldal, akkor kellett volan egy 43. is bele?
Ez egy teljesen új szempontrendszer (tényállás?) volt, eddig ugyanis csak az volt a téma, hogy a nem bányászati tevékenység egyáltalán tárgya lehet-e a bányászati engedélynek (Bányatörvény általános hatálya).
Mivel megint teljesen új tényállásra alapozta a Kúria az ítéletét, ezzel szembeni érveinket SEMMILYEN NORMÁL JOGORVOSLATI FÓRUMON (fellebbezés) NEM TUDTUK ELŐADNI.
Pedig lett volna mivel fellebbezni (lásd később). Emlékeztetem az olvasót, hogy részben ugyanezek a bírók a korábbi bányajáradékos ügyben pont ugyanígy akadályozták meg, hogy ÉRDEMBEN előadható legyen az ítéletben leírt iratellenes megállapításaikkal szembeni bizonyítékaink.
NEM ÚJ ELJÁRÁSRA KÖTELEZTÉK A BÍRÓSÁGOT,l HANEM ISMÉT MEGVÁLTOZTATTÁK AZ ELSŐFOKÚ ÍTÉLETET, ÚJ ÉRVRENDSZERREL, AMIVEL SZEMBEN - BÁR VASTAGON LETT VOLNA MIVEL - MÁR NEM VÉDEKEZHETTÜNK!
Mivel a MÜT dokumentációban szerepel ezzel kapcsolatosan releváns szabályozás perújítást kezdeményeztünk a Kúria ítélete ellen.
Majd a perújítás megengedhetőségét elutasító végzés ellen fellebeztünk, majd az azt helybenhagyó határozat ellen újabb perújítással éltünk.
Tudom, hogy ez már a Sci-fi kategóriába tartozik, de egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ilyen otromba jogtiprást lehet egy "jogállamban" (ismételten) elkövetni.
Álljon itt az ismételt perújításról szóló keresetlevél.
Miért tartom az ítéletet otromba jogtiprásnak?
1, A felülvizsgálati kereset SZERINTEM nem felelt meg a törvényi kritériumoknak. Az MBFH keresetlevélben hivatkozott "vonatkozó jogszabályi helyek egybevetéséből levezethető jogalkotói szándékot"(1. oldal alja) a Kúria kiegészítette az ítéletében "pontjában foglaltakkal, és ezen jogszabályi helyek egybevetéséből..." szövegrésszel (5. oldal alja) Azaz valószínűleg megsértette ezzel a "keresethez kötöttség" elvét. Mellesleg ezek a jogszabályi helyek semmilyen magatartási szabályt nem írnak elő, csupán hibás absztrakció, hogy indokolták a hatóság eljárását.
2, Azokra a jogszabályi pontokra, amik előírják, mit kell tartalmaznia a bányászati Müszaki Üzemi Tervünknek (MÜT), sem a Kúria sem a bányászati hatóság nem hivatkozott, nem is volt téma a Kúria ítéletéig. Ennek a dokumentációnak a kötelező tartalmát ugyanis pontosan meghatározza a jogszabály és ilyen jellegű (nem bányászati) tevékenység engedélyeztetésére bennünket az nem kötelez. A mai napig nem tiszta, hogy milyen szöveget és milyen jogszabályi kötelezés alapján kellett volna szerintük szerepeltetnünk az engedély dokumentációjában.
3, A MÜT dokumentációban a végzett tevékenységre vonatkozó általános szövegrészek azért voltak. Ezeket viszont el kellett volna bírálniuk, amennyiben szerintük a bányászati engedélynek a nem bányászati tevékenységet is tartalmaznia kell, Ezekre viszont azért nem tudtunk hivatkozni a tárgyalások során, mivel csak a Kúria ítéletéből derült ki ez az érvelés. Mivel ezek ellenére nem (most sem) új eljárásra küldték az ügyet, sérült a fellebbezéshez való jogunk, hiszen a Kúria úgy változtatta meg a zalaegerszegi ítéletet, hogy az ítéletének jogszabályellenességére, iratellenességére vonatkozó bizonyítékainkat, jogszabályi hivatkozásunkat sehol sem tudtok előterjeszteni. Az ítéletében szintén nem szerepel, hogy mérlegelési körébe bevonta volna a korábbi tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő, erre vonatkozó hivatkozásainkat. (Ez a kérdés a perújítás során kerül majd "rivaldafénybe".)
Szóval most van egyelőre a perújítás perújítása. Ha a kedves olvasónak van türelme ajánlom olvassa el. Kitűnik belőle a jópár baromság (most is).
Poén: a bányahatóság a következő ciklusban hozzájárult az anyag rekultivációs célra való felhasználásához.
A Kúria ítélete alapján 15 napos határidővel kiszállítandó anyagot tehát fel lehet használni arra a célra, amire azt beszállítottuk. (Beleírtuk a kérelembe, hogy a teherautó a depóról való átrakodáskor elhagyja a bányaüzem területét, majd visszafordul és beszállítja az anyagot a gödörbe. Így jogilag megfelelünk a Kúria által is megerősített kötelezésnek is.)
Előadásom a IX. Kő- és Kavicsbányászati napokon 2016-ban a darálékos témában.
Folyt. köv.: Várunk egy további ítéletet egy újabb ügyben a Kúriától. Ha azt is ellenünk döntik el, no az aztán még "zaftosabb" ügy lesz. Hogyan lehet egy formailag folyamatos engedély időbeni hatálya alatt (teljesítési határidő) az "engedély nélküli kitermelés" tényállását elkövetni?
Hogyan hozott a zalaegerszegi közig bíróság egy ítéletet olyan jogszabályi helyre hivatkozva, amely a cselekmény idejében nem volt hatályos? És a fő kérdés: ezt jogszabálysértőnek fogja-e találni a felülvizsgálata során a Kúria?
Hiszen felülvizsgálatnak KIZÁRÓLAG jogszabálysértés esetén van (lenne) helye.
Ez egy következő bejegyzés témája lesz.
Jó szerencsét!
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felülvizsgálattal fordult a Kúriához. A felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehetséges kezdeményezni. A Hivatal szerinti jogszabálysértések a következők:
1, Bizonyos definíciós jogszabályi helyek "EGYBEVETÉSÉBŐL LEVEZETHETŐ JOGALKOTÓI SZÁNDÉK", valamint "FENTI JOGSZABÁLYI HELYEK TARTALMÁBÓL LEVEZETHETŐ..." szövegű indoklás, valamint
2, Bánya területére jogszabályi előírás szerint idegenek csak kísérővel mehetnek be, ebből levezetve: IDEGENEK MÉG KÍSÉRŐVEL SEM VÉGEZHETNEK MUNKÁT A BÁNYA TERÜLETÉN.
Az első egy dupla absztrakció, - amellett, hogy egy jogalanytól ilyen "szándék kutatást, levezetést" elvárni nem lehet - mint ilyen a jogértelmezés során nem megengedett. Erre a tárgyaláson felhívtuk a Kúria tanácsának figyelmét.
A második - amellett, hogy nagy baromság, (mivel minden bányába bejárnak az "idegen" szállító teherautók az "idegen" sofőrrel) olyan jogértelmezés, aminek nincs helye az ítélkezésben. Idegen csak kísérővel léphet be! Kizárólag ez van szabályozva a hivatkozott jogszabályi helyen. (Azt állítja a Hivatal, hogy ez csak belépésre jogosítja az idegent, munkavégzésre nem!!!)
A Kúria tanácsa - véleményem szerint - nem foglalkozhatott volna érdemben a keresettel, mert az nem teljesítette a jogszabályban (PP) előírt kritériumot, ennek ellenére a zalaegerszegi ítéletet hatályon kívűl helyezte és az általunk támadott közigazgatási határozatot helyezte vissza hatályba. Fontos megjegyezni: NEM ÚJ ELJÁRÁSRA ÍTÉLTE, HANEM ELDÖNTÖTTE.
A tárgyaláson Dr Tóth Kincső (igen megint ő) birónő letolt bennünket, hogy a tényállási kötelezettség (nem) teljesítése nem jogszerűen volt tárgya az (elsőfokú) ítéletnek, mert ez nem volt benne a keresetlevélben. Ha a T. Kúria a tárgyalás jegyzőkönyvét alaposan elolvasta volna, akkor látja, hogy az bizony vastagon téma volt. Igenis jogszerűen került bele az ítéletbe! Főképpen, mert az alperes Hivatal ellenkeresetében ezzel is védekezett. Az ügyvédünk a tárgyalás során pedig hivatkozta.
Amellett, hogy szerintem ilyen bakinak semmiképpen sem szabadna egy bíróságon előfordulnia, mélységesen felháborít a Kúria hozzáállása a fiatal és felettébb alapos zalaegerszegi bíró munkájával és ítélőképességével szemben.
Az ítéletet nagyjából arra alapították, hogy erre engedélyt kellett volna kérni. Releváns jogszabályi hivatkozás nélkül egyszerűen arra alapozva, hogy az engedély (MÜT) olyan részletes szabályozás, hogy abban még ennek is benne kellet volna lennie. Azaz, ha 42 oldal, akkor kellett volan egy 43. is bele?
Ez egy teljesen új szempontrendszer (tényállás?) volt, eddig ugyanis csak az volt a téma, hogy a nem bányászati tevékenység egyáltalán tárgya lehet-e a bányászati engedélynek (Bányatörvény általános hatálya).
Mivel megint teljesen új tényállásra alapozta a Kúria az ítéletét, ezzel szembeni érveinket SEMMILYEN NORMÁL JOGORVOSLATI FÓRUMON (fellebbezés) NEM TUDTUK ELŐADNI.
Pedig lett volna mivel fellebbezni (lásd később). Emlékeztetem az olvasót, hogy részben ugyanezek a bírók a korábbi bányajáradékos ügyben pont ugyanígy akadályozták meg, hogy ÉRDEMBEN előadható legyen az ítéletben leírt iratellenes megállapításaikkal szembeni bizonyítékaink.
NEM ÚJ ELJÁRÁSRA KÖTELEZTÉK A BÍRÓSÁGOT,l HANEM ISMÉT MEGVÁLTOZTATTÁK AZ ELSŐFOKÚ ÍTÉLETET, ÚJ ÉRVRENDSZERREL, AMIVEL SZEMBEN - BÁR VASTAGON LETT VOLNA MIVEL - MÁR NEM VÉDEKEZHETTÜNK!
Mivel a MÜT dokumentációban szerepel ezzel kapcsolatosan releváns szabályozás perújítást kezdeményeztünk a Kúria ítélete ellen.
Majd a perújítás megengedhetőségét elutasító végzés ellen fellebeztünk, majd az azt helybenhagyó határozat ellen újabb perújítással éltünk.
Tudom, hogy ez már a Sci-fi kategóriába tartozik, de egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ilyen otromba jogtiprást lehet egy "jogállamban" (ismételten) elkövetni.
Álljon itt az ismételt perújításról szóló keresetlevél.
Miért tartom az ítéletet otromba jogtiprásnak?
1, A felülvizsgálati kereset SZERINTEM nem felelt meg a törvényi kritériumoknak. Az MBFH keresetlevélben hivatkozott "vonatkozó jogszabályi helyek egybevetéséből levezethető jogalkotói szándékot"(1. oldal alja) a Kúria kiegészítette az ítéletében "pontjában foglaltakkal, és ezen jogszabályi helyek egybevetéséből..." szövegrésszel (5. oldal alja) Azaz valószínűleg megsértette ezzel a "keresethez kötöttség" elvét. Mellesleg ezek a jogszabályi helyek semmilyen magatartási szabályt nem írnak elő, csupán hibás absztrakció, hogy indokolták a hatóság eljárását.
2, Azokra a jogszabályi pontokra, amik előírják, mit kell tartalmaznia a bányászati Müszaki Üzemi Tervünknek (MÜT), sem a Kúria sem a bányászati hatóság nem hivatkozott, nem is volt téma a Kúria ítéletéig. Ennek a dokumentációnak a kötelező tartalmát ugyanis pontosan meghatározza a jogszabály és ilyen jellegű (nem bányászati) tevékenység engedélyeztetésére bennünket az nem kötelez. A mai napig nem tiszta, hogy milyen szöveget és milyen jogszabályi kötelezés alapján kellett volna szerintük szerepeltetnünk az engedély dokumentációjában.
3, A MÜT dokumentációban a végzett tevékenységre vonatkozó általános szövegrészek azért voltak. Ezeket viszont el kellett volna bírálniuk, amennyiben szerintük a bányászati engedélynek a nem bányászati tevékenységet is tartalmaznia kell, Ezekre viszont azért nem tudtunk hivatkozni a tárgyalások során, mivel csak a Kúria ítéletéből derült ki ez az érvelés. Mivel ezek ellenére nem (most sem) új eljárásra küldték az ügyet, sérült a fellebbezéshez való jogunk, hiszen a Kúria úgy változtatta meg a zalaegerszegi ítéletet, hogy az ítéletének jogszabályellenességére, iratellenességére vonatkozó bizonyítékainkat, jogszabályi hivatkozásunkat sehol sem tudtok előterjeszteni. Az ítéletében szintén nem szerepel, hogy mérlegelési körébe bevonta volna a korábbi tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő, erre vonatkozó hivatkozásainkat. (Ez a kérdés a perújítás során kerül majd "rivaldafénybe".)
Szóval most van egyelőre a perújítás perújítása. Ha a kedves olvasónak van türelme ajánlom olvassa el. Kitűnik belőle a jópár baromság (most is).
Poén: a bányahatóság a következő ciklusban hozzájárult az anyag rekultivációs célra való felhasználásához.
A Kúria ítélete alapján 15 napos határidővel kiszállítandó anyagot tehát fel lehet használni arra a célra, amire azt beszállítottuk. (Beleírtuk a kérelembe, hogy a teherautó a depóról való átrakodáskor elhagyja a bányaüzem területét, majd visszafordul és beszállítja az anyagot a gödörbe. Így jogilag megfelelünk a Kúria által is megerősített kötelezésnek is.)
Előadásom a IX. Kő- és Kavicsbányászati napokon 2016-ban a darálékos témában.
Folyt. köv.: Várunk egy további ítéletet egy újabb ügyben a Kúriától. Ha azt is ellenünk döntik el, no az aztán még "zaftosabb" ügy lesz. Hogyan lehet egy formailag folyamatos engedély időbeni hatálya alatt (teljesítési határidő) az "engedély nélküli kitermelés" tényállását elkövetni?
Hogyan hozott a zalaegerszegi közig bíróság egy ítéletet olyan jogszabályi helyre hivatkozva, amely a cselekmény idejében nem volt hatályos? És a fő kérdés: ezt jogszabálysértőnek fogja-e találni a felülvizsgálata során a Kúria?
Hiszen felülvizsgálatnak KIZÁRÓLAG jogszabálysértés esetén van (lenne) helye.
Ez egy következő bejegyzés témája lesz.
Jó szerencsét!
