motto:

motto:
"a kezdeményezés a társadalom motorja, a bizonytalanság viszont a kezdeményezések halála..."

Hozzászólás az 54/2008. Kormányrendelet tervezett módosításához


Legfőbb Ügyészség,
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
Magyar Bányászati Hivatal.


NFM Iktatószám: NFM/6439/10/2011
Tárgy: az 54/2008 Korm. Rend módosítása


Tisztelt Jogszabály Alkotók!


A NFM honlapján közzétett “az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III.20.) Korm. rendelet módosításáról” szóló kormányrendelet tervezet tartalmával - valamint magával a hatályban lévő rendelettel - kapcsolatosan az alábbi súlyos jogalkalmazási problémákkal találkoztam.

1995-től a bányatelek határozatokban az MBH, majd az MBFH csak a 00-ra végződő ásványi nyersanyag (csoport) megnevezéseket használja. Ennek szabályozását az alábbi Elnöki tájékoztatók tartalmazzák:

1, Bányászati Közlöny II. évfolyam 5. számában megjelent az 1744/1995 (Bá.K.5.) MBH számú „Tájékoztatás az ásványi nyersanyag fajták megnevezésének és kódjainak új rendszeréről:
„A bányakapitányságok a kutatási engedélyekben vagy a bányatelek-határozatokban a 2. sz. mellékletben szereplő ásványi nyersanyag megnevezéseket használhatják.” Ez volt az a melléklet, melyet feljebb a tájékoztató „az ásványi nyersanyag kőzettani megnevezése” néven definiált és 00-ra végződő kódszámmal azonosított.

2, Magyar Bányászati Hivatal Elnökének 18/102/2006. (Bá.K.2006/3.) MBH tájékoztatása (2006 szeptember 25. napjától) a „korábban 1744/1995. (Bá.K.5.) MBH közleményben szereplő kódrendszer helyett a  118/2003. (VIII.8.) Korm. rendelet 1/b melléklete szerinti ásványi nyersanyagok kódjának rendszerét rendelkezik a hatósági eljárásaiban és hivatali nyilvántartásaiban alkalmazni.”

A 00-ra végződő “ásványi nyersanyag megnevezés a már nem hatályos 118/2003. Kormányrendelet.1/b melléklete, a hatályos 54/2008. Kormányrendelet 1/a melléklete, valamint az ennek felváltására tervezett Kormányrendelet tervezet 1. melléklete táblázat tanúsága szerint “csoport” beazonosításaként alkalmazza, mely csoportoknak rendszerint - különböző értékkel jelzett - alcsoportjai vannak.

A 118/2003. Kormányrendelet a megjegyzés rovatában még szerepeltette (“Ebbe az alcsoportba tartoznak az alábbi kódszámon korábban bevallott ásványi nyersanyagok: 4509; 4511; 4530” szöveggel) az alcsoportokba tartozó, korábban - mind az MBH, mind a Magyar Geológiai Szolgálat által kezelt Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerinti - konkrét ásványi nyersanyagokat.

A jelenleg hatályos és a tervezett Kormányrendelet  tehát csak ásványi nyersanyag csoportokat és azon belül - különböző értékű - alcsoportokat tart nyilván a mellékletében.

Az 54/2008. (III. 20.) Kormányrendelet 2 § (1) a) pontja szerint viszont (a Szilárd ásványi nyersanyagok esetében) Bányajáradékot fizetni „a kitermelt ásványi nyersanyag után keletkező érték a bányatelket megállapító határozatban vagy egyéb hatósági engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének (m3) és az 1/a. mellékletben megjelölt fajlagos értéknek (Ft/m3) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft)” alapján kell. Ezt a pontot a honlapon fellelhető tervezetben sem módosították.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az 1995 óta megállapított bányatelek határozatok egyike sem tartalmazza a nemhogy a konkrét ásványi nyersanyag megnevezését, de többnyire azt sem, hogy az 1/b (1/a) mellékletében különböző értékekkel jelzett mely alcsoportjára terjed ki a jogosultság. Így az 54/2008 (III. 20.) Kormányrendelet 2 § (1) a) pontja (és a tervezett Kormányrendelet azonos pontja) végrehajtása során jelentős jogbizonytalanságot tapasztalhatunk, mely a tervezet tekintetében ütközik a Jogalkotásról szóló törvény 2. § (1) (A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.) pontjával.

A bányatelek határozat ugyanis (például a “4100 agyag” esetében) úgy ad át a Magyar Állam tulajdonát képező jogokat vállalkozásoknak, hogy még azt sem rögzíti, hogy az például az 1100 forint fajlagos értékű “Képlékeny agyag” alcsoportra, vagy a 18 700 forintos fajlagos értékű “Gyógyiszap” alcsoportra vonatkozik.

Másrészről, mint például a mi esetünkben is lehetőséget ad arra, hogy a korábban 4426 kódszámú “díszítő homokkő” ásványi nyersanyagra alapított bányatelek esetében a Bányahatóság önkényesen “Homokkőként” avagy “Tömbös homokkőként” azonosítsa a tárgyi bányatelek ásványi nyersanyagát (Zala Megyei Bíróság  8.K.20.714/2010/26. számú ítélete).

A korábban a Magyar Geológiai Szolgálat által kezelt Országos Ásványvagyon Nyilvántartást a 2007 január 1.-től jogutód MBFH érdemben nem alkalmazza, az abban szereplő – adott bányatelekre vonatkozó - ásványi nyersanyag megnevezést csak a Bírósági szakban igazságügyi szakértő véleményének hatására volt hajlandó tudomásul venni.


A Magyar Geológiai Szolgálat 2006 december 31-i fennállásáig az egyes ásványi nyersanyagok beazonosítására az addig általa kezelt Országos (Állami) Ásványvagyon Nyilvántartás szerinti négy karakteres kóddal jellemzett egyedi ásványi nyersanyagokat tartott nyilván. (Ezek lettek besorolva a 118/2003. Korányrendelet mellékletének alcsoportjaiba.) 2007 előtt megállapított bányatelkek esetében a kutatási adatok alapján az adott bányatelek ásványi nyersanyagát a Szolgálat szintén ilyen módon rögzítette. A bányatelket megállapító Magyar Bányászati Hivatal viszont a fent idézett 1744/1995 (Bá.K.5.) MBH számú Elnöki utasítás szerint járt el: „A bányakapitányságok a kutatási engedélyekben vagy a bányatelek-határozatokban a 2. sz. mellékletben szereplő ásványi nyersanyag megnevezéseket használhatják.”. Ezek csak az ásványi nyersanyag csoportot (Kőzettani csoport megnevezéssel) rögzítették.

Az 54/2008. Kormányrendelet 2 § (1) a) pontja  (valamint a tervezet azonos pontja) szabályozása, miszerint a bányatelek határozatban megnevezett “ásványi nyersanyag” fogyása után kell fizetni a bányajáradékot sérti a 2006 december 31-e előtt alapított bányatelkek tulajdonosainak szerzett jogait, ütközik a jogalkotásról szóló tv.2. § (1) és (2) pontjaival.

Az általam tapasztalt ellentmondás feloldására Magyarország összes bányatelek határozatát kellene módosítani, ami több jogi akadályba ütközik. A másik lehetséges megoldás lenne a Kormányrendelet megfogalmazásának módosítása.

Kérem Önöket tisztelettel a fent vázolt jogi problémát a megalkotandó kormányrendeletnél figyelembe venni szíveskedjenek!

Emellett szükséges lenne, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal érdemben alkalmazza a Magyar Geológiai Szolgálat jogutódjaként “megörökölt”, a Bányatörvény, a Vhr. és saját alapító kormányrendelete által neki feladatul adott közhitelesnek tekinthető Országos Ásványvagyon Nyilvántartást abban a formájában, ahogy 2007 január 1.-e előtt az alapján bányászati jogokat keletkeztettek.


Keszthely, 2011.08.16.

                                                           Jó szerencsét!


                                                                                              Szántó András
                                                                                              bányavállalkozó
                                                                                               20/9376  755

Melléklet: a Zala Megyei Bíróság  8.K.20.714/2010/26. számú ítélete