motto:

motto:
"a kezdeményezés a társadalom motorja, a bizonytalanság viszont a kezdeményezések halála..."

2016. július 29., péntek

A Darálék ügyünk

No megint egy ügy! Ugyanazon szereplők ugyanaz a balf@..ság.

Történt, hogy a helyi húsüzem bontásából a bányaüzem területére beszállíttattunk pár ezer m3 darált, újrahasznosított anyagot.

Szokásos jóbarátunk feljelentett, a bányahatóság kijött, a magánterületen lévő bevezető úton!! leállították az idegen teherautót és kijelentették: ők erre nem adtak engedélyt.

Diagnózis:
  BÁNYÁSZATI  ENGEDÉLYTŐL  ELTÉRŐEN  VÉGZETT 
NEM  BÁNYÁSZATI  TEVÉKENYSÉG.

A helyszíni jegyzőkönyvben feltüntetésre kerültek mindazok a dokumentációk, aminek birtokában ez az anyag felhasználható volt bányagödör rekultivációra, útjavításra, azaz a bányaüzem működéséhez.

Határozat: 15 napon belül az eredeti állapot helyreállítása. Azaz hordjuk ki az egészet a bányaüzem területéről. Mert nem kértünk (kaptunk) rá engedélyt.

Másodfokú határozat: helybenhagyta a Pécsi Bányakapitányság határozatát és hozzátette: azért nem elegendő módosítani az eredeti "kitermeléses Műszaki Üzemi Tervet, mert a "hatályos ágazati szabályozás miatt ennek az anyagnak a felhasználása nem lenne engedélyezhető.

Elsőfokú bíróság:  jól elküldte a bányahatóságot a fenébe, hogy vizsgálja már meg milyen bányászati relevanciája van az ügynek, meg különben is adósok a KET szerinti "tényállás tisztázási kötelezettség teljesítésével". Azaz meg sem vizsgálták rendesen mi történt, csak kijelentették: ERRE MI NEM ADTUNK ENGEDÉLYT.

Az ügy a Kúria elé került:

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felülvizsgálattal fordult a Kúriához. A felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehetséges kezdeményezni. A Hivatal szerinti jogszabálysértések a következők:

1, Bizonyos definíciós jogszabályi helyek "EGYBEVETÉSÉBŐL LEVEZETHETŐ JOGALKOTÓI SZÁNDÉK",  valamint "FENTI JOGSZABÁLYI HELYEK TARTALMÁBÓL LEVEZETHETŐ..." szövegű indoklás, valamint

2, Bánya területére jogszabályi előírás szerint idegenek csak kísérővel mehetnek be, ebből levezetve: IDEGENEK MÉG KÍSÉRŐVEL SEM VÉGEZHETNEK MUNKÁT A BÁNYA TERÜLETÉN.

Az első egy dupla absztrakció, - amellett, hogy egy jogalanytól ilyen "szándék kutatást, levezetést" elvárni nem lehet - mint ilyen a jogértelmezés során nem megengedett. Erre a tárgyaláson felhívtuk a Kúria tanácsának figyelmét.

A második - amellett, hogy nagy baromság, (mivel minden bányába bejárnak az "idegen" szállító teherautók az "idegen" sofőrrel) olyan jogértelmezés, aminek nincs helye az ítélkezésben. Idegen csak kísérővel léphet be! Kizárólag ez van szabályozva a hivatkozott jogszabályi helyen. (Azt állítja a Hivatal, hogy ez csak belépésre jogosítja az idegent, munkavégzésre nem!!!)

A Kúria tanácsa - véleményem szerint - nem foglalkozhatott volna érdemben a keresettel, mert az nem teljesítette a jogszabályban (PP) előírt kritériumot, ennek ellenére a zalaegerszegi ítéletet hatályon kívűl helyezte és az általunk támadott közigazgatási határozatot helyezte vissza hatályba. Fontos megjegyezni: NEM ÚJ ELJÁRÁSRA ÍTÉLTE, HANEM ELDÖNTÖTTE.

A tárgyaláson Dr Tóth Kincső (igen megint ő) birónő letolt bennünket, hogy a tényállási kötelezettség (nem) teljesítése nem jogszerűen volt tárgya az (elsőfokú) ítéletnek, mert ez nem volt benne a keresetlevélben. Ha a T. Kúria a tárgyalás jegyzőkönyvét alaposan elolvasta volna, akkor látja, hogy az bizony vastagon téma volt. Igenis jogszerűen került bele az ítéletbe! Főképpen, mert az alperes Hivatal ellenkeresetében ezzel is védekezett. Az ügyvédünk a tárgyalás során pedig hivatkozta.

Amellett, hogy szerintem ilyen bakinak semmiképpen sem szabadna egy bíróságon előfordulnia, mélységesen felháborít a Kúria hozzáállása a fiatal és felettébb alapos zalaegerszegi bíró munkájával és ítélőképességével szemben.

Az ítéletet nagyjából arra alapították, hogy erre engedélyt kellett volna kérni. Releváns jogszabályi hivatkozás nélkül egyszerűen arra alapozva, hogy az engedély (MÜT) olyan részletes szabályozás, hogy abban még ennek is benne kellet volna lennie. Azaz, ha 42 oldal, akkor kellett volan egy 43. is bele?

Ez egy teljesen új szempontrendszer (tényállás?) volt, eddig ugyanis csak az volt a téma, hogy a nem bányászati tevékenység egyáltalán tárgya lehet-e a bányászati engedélynek (Bányatörvény általános hatálya).

Mivel megint teljesen új tényállásra alapozta a Kúria az ítéletét, ezzel szembeni érveinket SEMMILYEN NORMÁL JOGORVOSLATI FÓRUMON (fellebbezés) NEM TUDTUK ELŐADNI.

Pedig lett volna mivel fellebbezni (lásd később). Emlékeztetem az olvasót, hogy részben ugyanezek a bírók a korábbi bányajáradékos ügyben pont ugyanígy akadályozták meg, hogy ÉRDEMBEN előadható legyen az ítéletben leírt iratellenes megállapításaikkal szembeni bizonyítékaink.

NEM ÚJ ELJÁRÁSRA KÖTELEZTÉK A BÍRÓSÁGOT,l HANEM ISMÉT MEGVÁLTOZTATTÁK AZ ELSŐFOKÚ ÍTÉLETET, ÚJ ÉRVRENDSZERREL, AMIVEL SZEMBEN - BÁR VASTAGON LETT VOLNA MIVEL - MÁR NEM VÉDEKEZHETTÜNK!

Mivel a MÜT dokumentációban szerepel ezzel kapcsolatosan releváns szabályozás perújítást kezdeményeztünk a Kúria ítélete ellen.

Majd a perújítás megengedhetőségét elutasító végzés ellen fellebeztünk, majd az azt helybenhagyó határozat ellen újabb perújítással éltünk.

Tudom, hogy ez már a Sci-fi kategóriába tartozik, de egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ilyen otromba jogtiprást lehet egy "jogállamban" (ismételten) elkövetni.

Álljon itt az ismételt perújításról szóló keresetlevél.

Miért tartom az ítéletet otromba jogtiprásnak?

1, A felülvizsgálati kereset SZERINTEM nem felelt meg a törvényi kritériumoknak. Az MBFH  keresetlevélben hivatkozott "vonatkozó jogszabályi helyek egybevetéséből levezethető jogalkotói szándékot"(1. oldal alja) a Kúria kiegészítette az ítéletében "pontjában foglaltakkal, és ezen jogszabályi helyek egybevetéséből..." szövegrésszel (5. oldal alja) Azaz valószínűleg megsértette ezzel a "keresethez kötöttség" elvét. Mellesleg ezek a jogszabályi helyek semmilyen magatartási szabályt nem írnak elő, csupán hibás absztrakció, hogy indokolták a hatóság eljárását.


2, Azokra a jogszabályi pontokra, amik előírják, mit kell tartalmaznia a bányászati Müszaki Üzemi Tervünknek (MÜT), sem a Kúria sem a bányászati hatóság nem hivatkozott, nem is volt téma a Kúria ítéletéig. Ennek a dokumentációnak a kötelező tartalmát ugyanis pontosan meghatározza a jogszabály és ilyen jellegű (nem bányászati) tevékenység engedélyeztetésére bennünket az nem kötelez. A mai napig nem tiszta, hogy milyen szöveget és milyen jogszabályi kötelezés alapján kellett volna szerintük szerepeltetnünk az engedély dokumentációjában.

3, A MÜT dokumentációban a végzett tevékenységre vonatkozó általános szövegrészek azért voltak. Ezeket viszont el kellett volna bírálniuk, amennyiben szerintük a bányászati engedélynek a nem bányászati tevékenységet is tartalmaznia kell, Ezekre viszont azért nem tudtunk hivatkozni a tárgyalások során, mivel csak a Kúria ítéletéből derült ki ez az érvelés. Mivel ezek ellenére nem (most sem) új eljárásra küldték az ügyet, sérült a fellebbezéshez való jogunk, hiszen a Kúria úgy változtatta meg a zalaegerszegi ítéletet, hogy az ítéletének jogszabályellenességére, iratellenességére vonatkozó bizonyítékainkat, jogszabályi hivatkozásunkat sehol sem tudtok előterjeszteni. Az ítéletében szintén nem szerepel, hogy mérlegelési körébe bevonta volna a korábbi tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő, erre vonatkozó hivatkozásainkat. (Ez a kérdés a perújítás során kerül majd "rivaldafénybe".)

Szóval most van egyelőre a perújítás perújítása. Ha a kedves olvasónak van türelme ajánlom olvassa el. Kitűnik belőle a jópár baromság (most is).

Poén: a bányahatóság a következő ciklusban hozzájárult az anyag rekultivációs célra való felhasználásához.

A Kúria ítélete alapján 15 napos határidővel kiszállítandó anyagot tehát fel lehet használni arra a célra, amire azt beszállítottuk. (Beleírtuk a kérelembe, hogy a teherautó a depóról való átrakodáskor elhagyja a bányaüzem területét, majd visszafordul és beszállítja az anyagot a gödörbe. Így jogilag megfelelünk a Kúria által is megerősített kötelezésnek is.)

Előadásom a IX. Kő- és Kavicsbányászati napokon 2016-ban a darálékos témában.

Folyt. köv.: Várunk egy további ítéletet egy újabb ügyben a Kúriától. Ha azt is ellenünk döntik el, no az aztán még "zaftosabb" ügy lesz. Hogyan lehet egy formailag folyamatos engedély időbeni hatálya  alatt (teljesítési határidő) az "engedély nélküli kitermelés" tényállását elkövetni?

Hogyan hozott a zalaegerszegi közig bíróság egy ítéletet olyan jogszabályi helyre hivatkozva, amely a cselekmény idejében nem volt hatályos? És a fő kérdés: ezt jogszabálysértőnek fogja-e találni a felülvizsgálata során a Kúria?

Hiszen  felülvizsgálatnak  KIZÁRÓLAG jogszabálysértés esetén van (lenne) helye.

Ez egy következő bejegyzés témája lesz.

Jó szerencsét!









2013. június 13., csütörtök

Hozzászólásom a pécsi ásványvagyon ankéton

1, A 2013 április 1-én módosított 54/2008, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet paragrafusaiban konkrét ásványi nyersanyagokról rendelkezik, Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását tartalmazó 1. melléklet már csak csoportokat és alcsoportokat nevez meg.

A bányajáradék fizetésének alapja ugyanezen rendelet szerint a a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként meghatározott,  nyersanyag mennyisége.

A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 2012.07.10-től hatályos módosításába az alábbiak kerültek:
12. §(2a) A bányatelket megállapító határozat tartalmazza a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, alcsoport szerinti megnevezését.
Ettől az időponttól kezdve van tehát jogszabályilag rögzítve, hogy a bányatelek ásványi nyersanyagaként az ásványi nyersanyagok bizonyos csoportját kell tekinteni.
A bányatörvény az ásványi nyersanyag és a haszonanyag fogalmánál, konkrét ásványi nyersanyagot rögzít, valamint 26/A. § (3) pont szerint is bányatelket “meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére” állapíthat meg a Bányahatóság.

Az MBFH által megnyert közigazgatási perben a Kúria ítélete is rögzíti, hogy a tárgyi bányatelek ásványi nyersanyaga és a bányatelek határozat által rögzített ásványi nyersanyag nem ugyanaz.

2, A bányatörvény az MGSZ jogutódjaként az MBFH feladataként rögzíti az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás vezetését. A kutatásról szóló jogszabályi helyek szerint a megkutatott ásványi nyersanyag az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba felvételre került, valamint ugyanezen kutatási adatok alapján igazolta a kérelmező, hogy a bányatelekkel lehatárolni kívánt lelőhely az adott kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. Ez alapján határoznák meg majdan a bányatelek haszonanyagként nyilvántartott ásványi nyersanyagát. A nyilvántartásnak és az engedélynek tehát egymásnak megfeleltethetőnek kell lennie.
 Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás vezetésének módjáról, annak tartalmáról viszont hiányoznak a részletszabályok.
3, A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a megalkotásától fogva felhatalmazza a Kormányt az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására (50/A. § m)). Ez a kormányrendelet a mai napig nem született meg. Az Alapvető Jogok Biztosa megküldött levelében is rögzíti, hogy a jogszabály hiányában az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása kétséges.
 Szántó András ügyvezető, bányavállalkozó
Köszerkezeti szakmérnök

2012. április 9., hétfő

Megszületett a Kúria Ítélete. Pervesztesek lettünk. De hogyan? Kinek nem egyértelmű még, hogy az ásványi nyersanyagok megnevezésének használata körül Magyarországon óriási a káosz? Csak a Hivatal nem képes visszakozni?

Kabaré! Erre az ügyre aztán tényleg elmondható "az ellenkezője sem igaz".

A Kúria Ítélete kimondja: "Alperes (Hivatal) helytállóan utalt arra, hogy a felperes a Bt. végrehajtásáról Szóló 203/1998. (XII.l9.) Korm.rend.  (4) bekezdése szerint kérheti/kérhette volna a bányatelek ásványi nyersanyaga besorolásának megváltoztatását, a bányatelek határozat módosítását, azonban ennek hiányában köteles a bányatelek határozat szerint eljárni. (2012 január 18.)
Honnan jutott erre a következtetésre a T. Kúria?


Nézzük meg a Hivatal Legfelsőbb Bíróságnak beterjesztett keresetét a Zala Megyei Bíróság ítélete ellen (amelyben ugye megállapították többek között, hogy a Hivatal hibásan értelmezte az ásványi nyersanyag fogalmát):

"A szakértő is díszítő homokkőként határozta meg a bányatelek ásványi nyersanyagát, amely eddig sem volt vitatott. Alperes (MBFH) is azt hangsúlyozta, hogy a jogi szabályozás alapján a kitermelt díszítő homokkő esetében a tömbös homokköre vonatkozó fajlagos érték szerint kell a bányajáradékot bevallani, és soha sem állította, hogy a bányatelekben lévő ásványi nyersanyag tömbös homokkő lenne. (Legalább öt okirattal tudom bizonyítani, hogy de bizony...)

Amennyiben felperes (a Magyar Díszítőkő Kft.) úgy ítéli meg. hogy a bányatelek határozat (és az alapján az Országos Ásványvagyon nyilvántartás) nem pontosan határozza meg, az ásványi nyersanyagot és ez számára hátrányos,akkor a bányászatról szóló 1993. évi XLVII1. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.l9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12.  (4) bekezdése alapján van lehetősége a bányatelket módosítani.
(2011 február 15.)


Ez számomra újdonság. Mi mind a Megyei Bíróságon, mind a Kúriának benyújtott ellen kérelmünkben jeleztük, hogy a Hivatal gyakorlatában csak 00-ra végződő kódú ásványi nyersanyag csoportra állapít meg bányatelket. Pontosan ez az az ellentmondás, amire a Zala Megyei Bíróság alapozta az ítéletét.


Maga a Kúria ítélete is rögzíti: (Alperes Hivatal) "Állította, hogy a bányatelek határozat a 2001-2002-es szabályozás miatt nem a 4421 kódszámú díszítő homokkövet, hanem a 4400 kódszámú homokkövet tartalmazza." Azaz a "szbályozás" miatt nem adták arra.


Helyesen állapította-e meg a Kúria, hogy "kérheti/kérhette volna a bányatelek ásványi nyersanyaga besorolásának megváltoztatását"?


KÉRNI KÉRHETTÜK, CSAKHOGY NEM ADTÁK!!!


2009 tavaszán indult el az eljárás mely a Kúria ítéletével végződött. Amikor már folyamatban volt az "ügy" akkor született a bővített bányatelekre a Határozat (2009 július 7). Idézem:
"Tekintettel arra, hogy a bányatelek haszonanyaga a Homokkő, valamint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) . Kormányrendelet 1/a mellékletében "díszítő homokkő" ásványi nyersanyag alcsoport nem létezik a bányavállalkozó bányajáradék-fizetési kötelezettsége a készletszámítással kimutatott homokkő kitermelt mennyisége után keletkezik."

Tehát 2009-ben a Bányakapitányság és a Hivatal - az eredeti kérelemben foglaltaktól eltérően -. megtagadta díszítő homokkőre meghozni a bányatelek határozatot, de 2011-ben a Kúriának beterjesztett kérelmében arra hivatkozott, hogyha arra kértem volna... hiszen kérhettem volna!!!!
 

A Határozat ezen mellékletéből még az is kiderült, hogy különben ásványi nyersanyagra nem, csak annak csoportjára voltak hajlandóak bányatelket megállapítani! 

Mi ez? Kész átverés? Csalás? Nem tudom.

Csak egy dolog tűnik biztosnak: Mindegy mekkora vargabetűk árán, mindegy hogy önmagukat szembeköpve, csak egy fontos a Hivatal számára: A BÁNYAVÁLLALKOZÓNAK SEMMIKÉPP NEM LEHET IGAZA!

Már csak azt kellene átgondolniuk, hogy így hogyan maradnak még bányavállalkozók? 

Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt....

Én küzdök tovább az igazamért. Strasbourghoz fordulhatok, mert véleményem szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. Cikkét, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot sértette meg a Kúria az Ítéletével. A beadvány tervezete már készen van. 

Az Ítélet ellen az Alaptörvény 24 cikk (2) c) és d) alapján megnyílott a lehetőségem (hasonló tartalommal) az Alkotmánybírósághoz fordulni az Alkotmányjogi panasz formájában.

Önmagában az, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal keresetében valótlant állított sem nem hamis tanúzás, jogilag nem is csalás, csak valami más.

Jó szerencsét!

Keszthely, 2012. április 8.

Szántó András

2011. november 30., szerda

Kedves olvasó!

Pontosan négy éve 2007 november 30-án, András napján indult el az az őrület, ami  máig nem ért véget. A mai napig nincs végleges verdikt arról, mit is bányászunk, mi után kell (kellett) fizetni a bányajáradékot. Még várjuk a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, helyesen látta-e a Megyei Bíróság, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hibásan értelmezte az ásványi nyersanyag fogalmát.

Négy értelmetlenül elvesztegetett aktív év egy életből!  Alkotni akartam, értékeket előállítani. Volt egy jó közösség, akik együtt dolgoztak a megélhetésért,  a közös jövőért. És van a HIVATAL, aki ha akarja az egészet egy intézkedéssel tönkre teheti.

De van egy vállalkozó (a szó tág értelmében is), aki nem hagyja magát. Erről szól a mi történetünk.

Uraim! Az utamat én végig fogom járni! Azaz továbbra sem hagyom magamat egyszerűen tönkre tenni.

Jó szerencsét!

Szántó András


2011. november 30.

2011. szeptember 25., vasárnap

Motto: "Nem az a legnagyobb baj, ha rossz egy szabály, a tragédia ott kezdődik, ha azt valaki mindenáron végre akarja hajtani!"


Most már a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számára is kiderült, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartást a 6/76 KFH. Elnökének utasítása szerint az Országos Ásványvagyon Bizottság által jóváhagyott tartalmi és formai előírásoknak megfelelően kell vezetni (az összevont Hivatalnak is).


Alaptalan volt 2007 november 30-án a bányakapitány és helyettese állítása, hogy "megváltoztak a szabályok".


Alaptalan volt az MBFH állítása a Zala Megyei Bíróság előtt, hogy a tárgyi bányatelek ásványi nyersanyaga a "tömbös homokkő".


Alaptalan volt az MBFH azon tájékoztatása (amelyet mellesleg a Bíróságra is becsatoltunk), hogy „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ásványvagyon-nyilvántartását a Bt. ugyan elrendeli, de részletszabályokat nem állapít meg.”  


A mai napig hatályos a KFH Elnökének utasítása, mivel azt eddig senki nem helyezte hatályon kívül.


A bányatelek ásványi nyersanyaga nem a Hatóság pillanatnyi igénye szerint a "Homokkő", vagy a "Tömbös homokkő", hanem a ma is hatályos nyilvántartás alapján "Díszítő homokkő", amire mellesleg a bányászati jogot kiadták, és ami a mai napig szerepel a bányatelek nyilvántartási kartonján.


A Hivatal és a Bányakapitányság áldásos tevékenysége után maradt:
- 30 tönkrement munkahely, 
- egy tönkrement vállalkozó, egy tönkrement EMBER,
- egy folyamatban lévő per a legfelsőbb bíróságon (lásd az oldal legalján), 
- egy kártérítési per, 
- egy vizsgálat az illetékes Ügyészség előtt eljárásjogi hibák miatt, 
- egy vizsgálat az ásványi nyersanyag definíciójának kérdésében kialakult hibás jogalkalmazói gyakorlat miatt.

És továbbra is van egy jogerős és végrehajtható megyei bírósági ítélet, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal határozatát az ásványi nyersanyag fogalmának helytelen értelmezése miatt” hatályon kívül helyezte.


Uraim, gratulálok!


Talán csak örüljek annak, hogy nem vagyok börtönben?


 Eredetileg (Magyar Geológiai Szolgálat fennállása alatti időre) visszamenőlegesen, a helytelen ásványi nyersanyag definícióból kiindulva 40- 50 milliós bányajáradék elmaradásával vádoltak meg. Fellebbezésemre "joggal hihette azt, hogy helyesen vallotta be"  fordulattal ez alól mentesítettek.


Keszthely, 2011, szeptember 23.
Szántó András

2011. május 2., hétfő

Így bányászunk mi (videó).

Ezen a videofelvételen látszik hogyan folyik a mi bányánkban a lemezes homokkő bányászata.


video

Mostanában egy nagyon jó földtani tulajdonságú előfordulás-típust művelünk. Jól cementált, kemény acélos kőlapokat fejtenek ki kollégáink (kizárólag kézzel). Bár a függőleges vetőknél szinte teljesen összefüggő falak látszanak, a felvételen jól látható, hogy igencsak sűrűn kell a kőlapok közötti homok és az apró, töredezett homokkő darabok keverékét ellapátolni.

A Legfelsőbb Bíróságon ugye már csak arról szól a per, hogy az így visszahagyott homokkő törmelék "Díszítő homokkő" ásványi nyersanyagnak számít-e és kellene-e utána fizetnünk bányajáradékot.

Hozzáteszem arról sincs elképzelésünk hogyan lehetne a lelapátolt keveréknek a homokkő tartalmát meghatározni (kirostáljuk?) és hogy mekkora mérettől számít homokkőnek szerintük a homokkő? A tenyér méretűt - mint ahogy a felvételen látható - már a munkagép kanalába szórják, majd ezután válogatják és raklapozzák típus szerint.

Nagyobb felbontású fényképeket és további videót a "Fényképek és videók... oldalra tettem fel.