1, A 2013 április 1-én módosított 54/2008, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet paragrafusaiban konkrét ásványi nyersanyagokról rendelkezik, Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását tartalmazó 1. melléklet már csak csoportokat és alcsoportokat nevez meg.
A bányajáradék fizetésének alapja ugyanezen rendelet szerint a a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként meghatározott, nyersanyag mennyisége.
A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 2012.07.10-től hatályos módosításába az alábbiak kerültek:
12. §(2a) A bányatelket megállapító határozat tartalmazza a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, alcsoport szerinti megnevezését.
Ettől az időponttól kezdve van tehát jogszabályilag rögzítve, hogy a bányatelek ásványi nyersanyagaként az ásványi nyersanyagok bizonyos csoportját kell tekinteni.
A bányatörvény az ásványi nyersanyag és a haszonanyag fogalmánál, konkrét ásványi nyersanyagot rögzít, valamint 26/A. § (3) pont szerint is bányatelket “meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére” állapíthat meg a Bányahatóság.
Az MBFH által megnyert közigazgatási perben a Kúria ítélete is rögzíti, hogy a tárgyi bányatelek ásványi nyersanyaga és a bányatelek határozat által rögzített ásványi nyersanyag nem ugyanaz.
2, A bányatörvény az MGSZ jogutódjaként az MBFH feladataként rögzíti az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás vezetését. A kutatásról szóló jogszabályi helyek szerint a megkutatott ásványi nyersanyag az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba felvételre került, valamint ugyanezen kutatási adatok alapján igazolta a kérelmező, hogy a bányatelekkel lehatárolni kívánt lelőhely az adott kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. Ez alapján határoznák meg majdan a bányatelek haszonanyagként nyilvántartott ásványi nyersanyagát. A nyilvántartásnak és az engedélynek tehát egymásnak megfeleltethetőnek kell lennie.
Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás vezetésének módjáról, annak tartalmáról viszont hiányoznak a részletszabályok.
3, A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a megalkotásától fogva felhatalmazza a Kormányt az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására (50/A. § m)). Ez a kormányrendelet a mai napig nem született meg. Az Alapvető Jogok Biztosa megküldött levelében is rögzíti, hogy a jogszabály hiányában az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása kétséges.
Szántó András ügyvezető, bányavállalkozó
Köszerkezeti szakmérnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése