Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
BUDAPEST 1055
Markó u. 16.
Alulírott dr. Soós Csongor ügyvéd (Dr. Farkas és Társai Ügyvédi Iroda, 8380 Hévíz, Helikon u. 6.) a Magyar Díszítőkő Kft. (8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27.) felperes jogi képviselőjeként, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Colombus u. 17-23.) alperes által indított, Kfv.II.37.167/2011. számú felülvizsgálati eljárásban az alábbi
felülvizsgálati ellenkérelmet
terjesztem elő:
Kérem, hogy a Tisztelt Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei Bíróság 8.K.20.714/2010/26. számú jogerős ítéletét hatályában tartsa fenn, az alperest marasztalja a felperes felülvizsgálati perköltségében.
Az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozatlan, a jogerős ítélet törvényes.
A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás, valamint a felek nyilatkozati alapján a perben elbírálandó fő kérdés a perbeli Keszthely VI. bányatelken található ásványi nyersanyag meghatározása.
Alperes előadása a per során változott, 16. sorszámú előkészítő iratában foglalt nyilatkozatáig alperes a bányatelek ásványi nyersanyagát tömbös homokkőnek tekintette:
- A keresettel támadott alperesi határozat:
- 4. oldal alján: „…a 118/2003. (VIII.8.) Korm. Rendelet 1/b számú melléklete a korábban 4426 kódszámmal azonosított nyersanyagokat a tömbös homokkő kategóriába sorolta…„
- 5. oldal teteje: „E jogszabályok alapján a bányajáradék bevallás és befizetés szempontjából a bányatelek ásványi nyersanyaga tömbös homokkő”
- 6. oldal 4. bek.: „a Kft. a kitermelést követően az általa megfelelőnek minősített tömbös homokkő raklapra rakását követően a bányagödröt feltölti”
- Az alperes az igazságügyi szakértői vélemény elkészültéig még ellenkérelmében is vitatta, hogy a tárgyi bányatelek ásványi nyersanyaga a díszítő homokkő lenne.
Alperes által hozott határozatok indokolásából, és alperes perbeli ellenkérelméből levezethető alperesi álláspont elsődlegesen az volt, hogy a felperesnek a bányajáradék bevallási és fizetési kötelezettségét a teljes megmozgatott homokköves összletre kell kiterjesztenie, mivel a teljes összlet ásványi nyersanyag (1. sorszámú ellenkérelem utolsó oldal második bek.) Ezért nem fogadta el a felperesi hites bányamérő által alkalmazott geodéziai felmérés eredményét, mivel az csak a kitermelt díszítő homokkő mennyiségét mutatja ki.
Ezen alperesi állásponttal szemben – a felperes által előadottak mellett – alperes megváltozott perbeli nyilatkozata (16. sorszámú beadvány 2. oldal utolsó bek.) valamint a kirendelt Dr. Pataki Attila igazságügyi szakértő véleménye alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy a bányajáradék alapját képező ásványi nyersanyag az adott bányatelken a díszítő homokkő, és nem a tömbös homokkő. Ezt alperes felülvizsgálati kérelmében maga is nem vitatott tényként kezeli (2. old. 4. bek.).
A perben eljárt igazságügyi szakértő véleményéből egyértelműen megállapítható, hogy a díszítő homokkő sajátos földtani képződmény, és ezért sajátos ásványi nyersanyag is. Díszítő homokkőnek a teljes homokköves összlet nem tekinthető, annak a kézi kitermelés, válogatás során megfelelőnek talált, építésre alkalmas tulajdonságokkal bíró része tekinthető ásványi nyersanyagnak, díszítő homokkőnek (14. sorszámú szakértői vélemény 3. oldal: Az alperes kérdései II-III.). Az alperes által kifogásolt „kiválogatás”, a geológiailag lemezes homokkőnek nevezett ásványi nyersanyag jövesztésének a módszere. Ezt a fajta ásványi nyersanyagot ugyanis egyéb bányászati módszerrel (pl. robbantás) nem lehetséges jöveszteni, csak kézi fejtéssel.
Az ásványi nyersanyagok fajlagos értékéről szóló 54/2008 (III.20.) Korm. rendelet szerint a járadékfizetés szempontjából a díszítő homokkő a tömbös homokkő alcsoportba tartozik, tehát a tömbös homokkőre megállapított fajlagos érték vonatkozik rá. E jogszabály tehát nem minősíti a díszítő homokkövet tömbös homokkőnek, csupán a fajlagos érték szempontjából tekinti egy kategóriának a két kőzetfajtát. A jogszabály 2. § (1) bekezdése értelmében a bányajáradék alapja a bányatelket megállapító határozatban meghatározott ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének és a hozzá rendelt fajlagos értéknek a kerekített szorzata.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a perbeli bányatelek járadékfizetés alapjául szolgáló ásványi nyersanyaga a díszítő homokkő, annak kitermelt mennyisége pedig nem a teljes homokköves összlettel azonos. A szakértői vélemény értelmében a sajátos kitermelésnek a lényege éppen az, hogy az összletből kiválogassa a felhasználásra alkalmas díszítő homokkövet, azaz az a haszonanyagot. A szakértői vélemény 4. oldal III.-IV. pontjaiban mutat rá arra, hogy földtani képződményből a kiválogatás során lesz ásványi nyersanyag, hiszen a kártyás (díszítő) homokkő attól ásványi nyersanyag (Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 49. §), hogy az további felhasználásra, építési célra alkalmas.
A perben a szakértői vélemény nem jogkérdéseket tárgyal, hanem a jogkérdésben történő állásfoglaláshoz szükséges szakmai kérdésekre (ásványi nyersanyag és annak mibenléte, tulajdonsága) ad választ.
Alperes felülvizsgálati kérelmének 4. oldal harmadik bekezdésében azzal érvel, hogy felperes és a szakértő állítása szerint a bányatelek haszonanyagának egy része nem is ásványi nyersanyag, ezért a bányatelek átminősítése, a bányatelek határozat módosítása szükséges. Ezen alperesi okfejtése hibás, felperes és a szakértő előbbieket nem állította. Felperes álláspontja szerint a bányatelek ásványi nyersanyaga és egyben haszonanyaga a díszítő homokkő (hiszen a kutatás és a kitermelés is erre irányult), a homokköves összletnek az a része azonban, amely nem tekinthető díszítő homokkőnek, nem haszonanyag és nem is ásványi nyersanyag, mert felhasználásra alkalmatlan. A bányatelek határozat módosítása nem szükséges és nem is lehetséges, mivel a hatályos szabályok szerint a besorolás csak nyersanyag csoportonként lehetséges (00-ás kódrendszerben). Az alperesi közigazgatási határozat maga is hivatkozza, hogy a bányatelek határozatokban a 1744/1995 (Bá.K.) 2. sz. melléklete szerinti ún. két 00 kódot kellett alkalmazni, ezért a bányatelek határozatban 4400 kódszámú homokkő szerepel, amelyet a kutatási zárójelentésen alapuló földtani hatósági besorolás pontosít és jelöli meg a konkrét ásványi nyersanyagot, a díszítő homokkövet. A bányatelken tehát nem általánosságban homokkő, hanem díszítő homokkő bányászata folyik, erre szól a hatósági engedély. Ha az alperes maga is elismerte, hogy a kutatás a díszítő homokkő ásványi nyersanyag mennyiségének a kimutatására irányult, a megállapított bányatelek ásványi nyersanyaga és egyben haszonanyaga a díszítő homokkő, akkor nem értelmezhető, hogy milyen másik ásványi nyersanyagra kellene a felperesnek a bányatelek határozat módosítását kezdeményeznie?
Alperes kérelmében sérelmezi a szakértő által használt „műrevaló” kifejezést. Ezzel szemben alperes perrel támadott határozata 5. oldal 5. bekezdése tartalmazza: „A határozat a műrevaló vagyont 248.500 m3-ben, a kitermelhető készletet 65.100 m3-ben határozta meg.”
A perbeli szakértő 2010. október 25-én kelt kiegészítő véleményének 3. pontjában az alábbiakat rögzíti: „Esetünkben a földtani ásványvagyon – amelyet a Kutatási Zárójelentésben a földtani szakértő is meghatározott – egyben számszerűleg a műrevaló készlet is.”
A felperesi Kft. ügyvezetője a hiteles bányamérő Németh László által ellenjegyzett geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítást a bíróságon a tárgyalás során (24. sorszámú jegyzőkönyv 4. és 7. oldal) bemutatta és elmondta, hogy azt már a közigazgatási eljárás során elkészítette és alperesnek rendelkezésére bocsátotta.
Kérem a Tisztelt Legfelsőbb Bíróságot, hogy a kifejtetteket döntése meghozatalánál figyelembe venni szíveskedjék!
A felperesnek kedvező döntés esetén a perköltséget felperes oldalán mérlegeléssel, a vonatkozó 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján kérem megállapítani, és abban alperest marasztalni. Nyilatkozom, hogy felperes jogi képviselője ÁFA fizetésére köteles.
Hévíz, 2011. március 11.
Tisztelettel:
dr. Soós Csongor
ügyvéd
felperesi képv.
