Kedves olvasó!

Pontosan négy éve 2007 november 30-án, András napján indult el az az őrület, ami  máig nem ért véget. A mai napig nincs végleges verdikt arról, mit is bányászunk, mi után kell (kellett) fizetni a bányajáradékot. Még várjuk a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, helyesen látta-e a Megyei Bíróság, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hibásan értelmezte az ásványi nyersanyag fogalmát.

Négy értelmetlenül elvesztegetett aktív év egy életből!  Alkotni akartam, értékeket előállítani. Volt egy jó közösség, akik együtt dolgoztak a megélhetésért,  a közös jövőért. És van a HIVATAL, aki ha akarja az egészet egy intézkedéssel tönkre teheti.

De van egy vállalkozó (a szó tág értelmében is), aki nem hagyja magát. Erről szól a mi történetünk.

Uraim! Az utamat én végig fogom járni! Azaz továbbra sem hagyom magamat egyszerűen tönkre tenni.

Jó szerencsét!

Szántó András


2011. november 30.

Motto: "Nem az a legnagyobb baj, ha rossz egy szabály, a tragédia ott kezdődik, ha azt valaki mindenáron végre akarja hajtani!"


Most már a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számára is kiderült, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartást a 6/76 KFH. Elnökének utasítása szerint az Országos Ásványvagyon Bizottság által jóváhagyott tartalmi és formai előírásoknak megfelelően kell vezetni (az összevont Hivatalnak is).


Alaptalan volt 2007 november 30-án a bányakapitány és helyettese állítása, hogy "megváltoztak a szabályok".


Alaptalan volt az MBFH állítása a Zala Megyei Bíróság előtt, hogy a tárgyi bányatelek ásványi nyersanyaga a "tömbös homokkő".


Alaptalan volt az MBFH azon tájékoztatása (amelyet mellesleg a Bíróságra is becsatoltunk), hogy „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ásványvagyon-nyilvántartását a Bt. ugyan elrendeli, de részletszabályokat nem állapít meg.”  


A mai napig hatályos a KFH Elnökének utasítása, mivel azt eddig senki nem helyezte hatályon kívül.


A bányatelek ásványi nyersanyaga nem a Hatóság pillanatnyi igénye szerint a "Homokkő", vagy a "Tömbös homokkő", hanem a ma is hatályos nyilvántartás alapján "Díszítő homokkő", amire mellesleg a bányászati jogot kiadták, és ami a mai napig szerepel a bányatelek nyilvántartási kartonján.


A Hivatal és a Bányakapitányság áldásos tevékenysége után maradt:
- 30 tönkrement munkahely, 
- egy tönkrement vállalkozó, egy tönkrement EMBER,
- egy folyamatban lévő per a legfelsőbb bíróságon (lásd az oldal legalján), 
- egy kártérítési per, 
- egy vizsgálat az illetékes Ügyészség előtt eljárásjogi hibák miatt, 
- egy vizsgálat az ásványi nyersanyag definíciójának kérdésében kialakult hibás jogalkalmazói gyakorlat miatt.

És továbbra is van egy jogerős és végrehajtható megyei bírósági ítélet, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal határozatát „az ásványi nyersanyag fogalmának helytelen értelmezése miatt” hatályon kívül helyezte.


Uraim, gratulálok!


Talán csak örüljek annak, hogy nem vagyok börtönben?


 Eredetileg (Magyar Geológiai Szolgálat fennállása alatti időre) visszamenőlegesen, a helytelen ásványi nyersanyag definícióból kiindulva 40- 50 milliós bányajáradék elmaradásával vádoltak meg. Fellebbezésemre "joggal hihette azt, hogy helyesen vallotta be"  fordulattal ez alól mentesítettek.


Keszthely, 2011, szeptember 23.
Szántó András

Így bányászunk mi (videó).

Ezen a videofelvételen látszik hogyan folyik a mi bányánkban a lemezes homokkő bányászata.

Mostanában egy nagyon jó földtani tulajdonságú előfordulás-típust művelünk. Jól cementált, kemény acélos kőlapokat fejtenek ki kollégáink (kizárólag kézzel). Bár a függőleges vetőknél szinte teljesen összefüggő falak látszanak, a felvételen jól látható, hogy igencsak sűrűn kell a kőlapok közötti homok és az apró, töredezett homokkő darabok keverékét ellapátolni.

A Legfelsőbb Bíróságon ugye már csak arról szól a per, hogy az így visszahagyott homokkő törmelék "Díszítő homokkő" ásványi nyersanyagnak számít-e és kellene-e utána fizetnünk bányajáradékot.

Hozzáteszem arról sincs elképzelésünk hogyan lehetne a lelapátolt keveréknek a homokkő tartalmát meghatározni (kirostáljuk?) és hogy mekkora mérettől számít homokkőnek szerintük a homokkő? A tenyér méretűt - mint ahogy a felvételen látható - már a munkagép kanalába szórják, majd ezután válogatják és raklapozzák típus szerint.

Nagyobb felbontású fényképeket és további videót a "Fényképek és videók... oldalra tettem fel.

A történet röviden

2004 április 19-én vette át a Magyar Diszitőkő Kft. a "Keszthely VI (Fehérrét-dülő) - Homokkő" bányatelek bányászati jogát.

A Határozatban ez áll:

A Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatala által a fentiek szerint nyilvántartott ásványvagyon kódjai a következők:

A "Keszthely VI (Fehérrét-dülő) - Homokkő" védnevű bányatelek esetén: Nyersanyag: 4421"

( A 4421 a "Diszitő homokkő" kódszáma)

A Határozat szerint "az Átvevő ... a 118/2003 (VII. 8.) Korm. rendelet 1/b számú melléklete szerinti 4400 kódszámú homokkő csoportba, ill. annak tömbös homokkő alcsoportba tartozó - ásványi nyersanyagvagyon felett rendelkezik. "

Azaz a 4421 kódszámú "Diszitő homokkő" a tömbös homokkő csoportba tartozik a bányajáradék fizetéséről szóló kormányrendelet szerint. (Ez azt jelenti, hogy ennek a csoportnak az értéke után kell a bányajáradékot fizetni.)

Keszthely térségében a - geológiai szakirodalom által is ismerten - egy homokköves rétegben fordul elő a kártyás, vagy lemezes homokkőnek nevezett ásványi anyag, melyet 1975-től "4421 díszítő homokkő" ásványi nyersanyagként tartanak nyilván az Országos Ásványvagyon nyilvántartásban.

A képen látható, hogy mindenféle egyéb ásványi anyag kíséretében találhatóak a jól cementált, építési célra felhasználható homokkő lapok. A bányatörvény szerint az "ásványi nyersanyag olyan ásványi anyag, amely az adott tudományos technikai fejlettségi szinten hasznosítható". Tehát az után kell bányajáradékot is fizetni, ami építőipari felhasználásra alkalmas.

2004 után ebből a szempontból egyszer ellenőrzött bennünket a Geológiai Szolgálat, egyszer pedig a Bányakapitányság. Nem volt semmi gondjuk.

Eddig az előzmények.

2007 őszén az illetékes bányakapitány és helyettese a bányában kijelentette, hogy "megváltoztak a szabályok, az összes homokkő a bányatelek ásványi nyersanyaga attól függetlenül, hogy felhasználásra alkalmas vagy sem."

Elmondták, hogy a bánya további működéséhez engedélyt csak az általuk vélelmezett elmaradt bányajáradék pótlólagos bevallása és befizetése után kapunk.

Született egy határozat, mely így szól: "Tekintettel arra, hogy a ... Kormányrendelet 1/a mellékletében "díszítő homokkő" ásványi nyersanyag alcsoport nem létezik a bányavállalkozó bányajáradék-fizetési kötelezettsége a készletszámítással kimutatott homokkő kitermelt mennyisége után keletkezik."

Tiltakozásomra, miszerint a mi általunk kitermelt ásványi nyersanyag nem tömbös homokkő, csak annak az alcsoportnak az értékén kell a járadékot fizetni személyesen a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének aláírásával érkezett válasz: "a Bányakapitányság a hivatkozott pontban csak azt rögzítette, hogy az On által kitermelt ásványi nyersanyag tömbös homokkő".

Mindenféle tiltakozásunk ellenére 2008 évre nem kaptunk engedélyt új terület termelésbe vonására, aminek gazdasági következményei vállalkozásunk a mai napig szenvedi!

2010-re az ügy bíróságra került. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (egyben már a Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ) jogutódja) a bírósági nyilatkozatában az alábbiakat írta: "az MGSZ nyilvántartásában használt kódszámok nem relevánsak", valamint a "Díszítő homokkő a tömbös homokkő kategóriába tartozik".

Később ugyanitt: "vált szükségessé ... a bányajáradék bevallási kötelezettséget kiterjeszteni a teljes ásványi nyersanyag összletre."

A Bíróság Ítéletében kimondta: "a Korm. rendelet ... az ásványi nyersanyag fajlagos értékének meghatározása szempontjából sorolta a tömbös homokkő alcsoportba a díszítő homokkövet, de ez nem azt jelenti, hogy a díszítő homokkő egyúttal azonos lenne a tömbös homokkővel."

"A bíróság tehát jogszabálysértőnek minősítette ... azt az alperesi álláspontot, hogy ... a teljes homokköves összlet alapján kellene a bányajáradékot bevallani".

Valamint: "A bíróság a fenti indokok alapján az alperes jogerős határozatát az ásványi nyersanyag fogalmának helytelen értelmezése miatt ... jogszabálysértőnek minősítette."

Azt hihetnénk ezzel a történet lezárult, a dolgok a helyükre kerültek és az élet megy tovább a maga medrében. De nem!

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felülvizsgálati kérelemmel fordult az ítélettel szemben a Legfelsőbb Bíróságához. Legnagyobb megdöbbenésemre a kérelemben az alábbiak szerepelnek:

"az alperes (a Hivatal) soha nem állította, hogy a bányatelekben lévő ásványi nyersanyag tömbös homokkő lenne."

"Alperes határozatában a bevallott mennyiség tekintetében rendelkezett, amikor a ténylegesen összesen kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének megfelelő bányajáradék bevallás és befizetés teljesítését rendelte el.

Ennek oka az volt, hogy a felperes ... az általa nem hasznosítható díszítő homokkő darabokat "meddőnek" minősítette."

Tehát a Hivatal álláspontja szerint már nem az a gond, hogy nem a teljes homokköves réteg után fizetünk bányajáradékot hanem az, hogy a visszahagyott meddőnkben is marad szerintük díszítő homokkő.

A visszamaradt meddőnk az ég világon semmire nem használható homokkő törmelékes homok. Szerintük ez ásványi nyersanyag lenne? Díszítő homokkő? Az adott "tudományos technikai fejlettségi színvonalon hasznosítható"?

Egyszer talán a Tisztelt Hivatalnak ki kéne látogatnia a bányába megtekinteni miről is beszélnek.

Szántó András

kőszerkezeti szakmérnök (BME)

ügyvezető

Az ítélet a következő oldalon olvasható.