Kabaré! Erre az ügyre aztán tényleg elmondható "az ellenkezője sem igaz".
A Kúria Ítélete kimondja: "Alperes (Hivatal) helytállóan utalt arra, hogy a felperes a Bt. végrehajtásáról Szóló 203/1998. (XII.l9.) Korm.rend. (4) bekezdése szerint kérheti/kérhette volna a bányatelek ásványi nyersanyaga besorolásának megváltoztatását, a bányatelek határozat módosítását, azonban ennek hiányában köteles a bányatelek határozat szerint eljárni. (2012 január 18.)
Honnan jutott erre a következtetésre a T. Kúria?
Nézzük meg a Hivatal Legfelsőbb Bíróságnak beterjesztett keresetét a Zala Megyei Bíróság ítélete ellen (amelyben ugye megállapították többek között, hogy a Hivatal hibásan értelmezte az ásványi nyersanyag fogalmát):
"A szakértő is díszítő homokkőként határozta meg a bányatelek ásványi nyersanyagát, amely eddig sem volt vitatott. Alperes (MBFH) is azt hangsúlyozta, hogy a jogi szabályozás alapján a kitermelt díszítő homokkő esetében a tömbös homokköre vonatkozó fajlagos érték szerint kell a bányajáradékot bevallani, és soha sem állította, hogy a bányatelekben lévő ásványi nyersanyag tömbös homokkő lenne. (Legalább öt okirattal tudom bizonyítani, hogy de bizony...)
Amennyiben felperes (a Magyar Díszítőkő Kft.) úgy ítéli meg. hogy a bányatelek határozat (és az alapján az Országos Ásványvagyon nyilvántartás) nem pontosan határozza meg, az ásványi nyersanyagot és ez számára hátrányos,akkor a bányászatról szóló 1993. évi XLVII1. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.l9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12. (4) bekezdése alapján van lehetősége a bányatelket módosítani. (2011 február 15.)
Ez számomra újdonság. Mi mind a Megyei Bíróságon, mind a Kúriának benyújtott ellen kérelmünkben jeleztük, hogy a Hivatal gyakorlatában csak 00-ra végződő kódú ásványi nyersanyag csoportra állapít meg bányatelket. Pontosan ez az az ellentmondás, amire a Zala Megyei Bíróság alapozta az ítéletét.
Maga a Kúria ítélete is rögzíti: (Alperes Hivatal) "Állította, hogy a bányatelek határozat a 2001-2002-es szabályozás miatt nem a 4421 kódszámú díszítő homokkövet, hanem a 4400 kódszámú homokkövet tartalmazza." Azaz a "szbályozás" miatt nem adták arra.
Helyesen állapította-e meg a Kúria, hogy "kérheti/kérhette volna a bányatelek ásványi nyersanyaga besorolásának megváltoztatását"?
KÉRNI KÉRHETTÜK, CSAKHOGY NEM ADTÁK!!!
2009 tavaszán indult el az eljárás mely a Kúria ítéletével végződött. Amikor már folyamatban volt az "ügy" akkor született a bővített bányatelekre a Határozat (2009 július 7). Idézem:
"Tekintettel arra, hogy a bányatelek haszonanyaga a Homokkő, valamint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) . Kormányrendelet 1/a mellékletében "díszítő homokkő" ásványi nyersanyag alcsoport nem létezik a bányavállalkozó bányajáradék-fizetési kötelezettsége a készletszámítással kimutatott homokkő kitermelt mennyisége után keletkezik."
Tehát 2009-ben a Bányakapitányság és a Hivatal - az eredeti kérelemben foglaltaktól eltérően -. megtagadta díszítő homokkőre meghozni a bányatelek határozatot, de 2011-ben a Kúriának beterjesztett kérelmében arra hivatkozott, hogyha arra kértem volna... hiszen kérhettem volna!!!!
A Határozat ezen mellékletéből még az is kiderült, hogy különben ásványi nyersanyagra nem, csak annak csoportjára voltak hajlandóak bányatelket megállapítani!
Mi ez? Kész átverés? Csalás? Nem tudom.
Csak egy dolog tűnik biztosnak: Mindegy mekkora vargabetűk árán, mindegy hogy önmagukat szembeköpve, csak egy fontos a Hivatal számára: A BÁNYAVÁLLALKOZÓNAK SEMMIKÉPP NEM LEHET IGAZA!
Már csak azt kellene átgondolniuk, hogy így hogyan maradnak még bányavállalkozók?
Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt....
Én küzdök tovább az igazamért. Strasbourghoz fordulhatok, mert véleményem szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. Cikkét, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot sértette meg a Kúria az Ítéletével. A beadvány tervezete már készen van.
Az Ítélet ellen az Alaptörvény 24 cikk (2) c) és d) alapján megnyílott a lehetőségem (hasonló tartalommal) az Alkotmánybírósághoz fordulni az Alkotmányjogi panasz formájában.
Önmagában az, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal keresetében valótlant állított sem nem hamis tanúzás, jogilag nem is csalás, csak valami más.
Jó szerencsét!
Keszthely, 2012. április 8.
Szántó András
