2004 április 19-én vette át a Magyar Diszitőkő Kft. a "Keszthely VI (Fehérrét-dülő) - Homokkő" bányatelek bányászati jogát.
A Határozatban ez áll:
A Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatala által a fentiek szerint nyilvántartott ásványvagyon kódjai a következők:
A "Keszthely VI (Fehérrét-dülő) - Homokkő" védnevű bányatelek esetén: Nyersanyag: 4421"
( A 4421 a "Diszitő homokkő" kódszáma)
A Határozat szerint "az Átvevő ... a 118/2003 (VII. 8.) Korm. rendelet 1/b számú melléklete szerinti 4400 kódszámú homokkő csoportba, ill. annak tömbös homokkő alcsoportba tartozó - ásványi nyersanyagvagyon felett rendelkezik. "
Azaz a 4421 kódszámú "Diszitő homokkő" a tömbös homokkő csoportba tartozik a bányajáradék fizetéséről szóló kormányrendelet szerint. (Ez azt jelenti, hogy ennek a csoportnak az értéke után kell a bányajáradékot fizetni.)
Keszthely térségében a - geológiai szakirodalom által is ismerten - egy homokköves rétegben fordul elő a kártyás, vagy lemezes homokkőnek nevezett ásványi anyag, melyet 1975-től "4421 díszítő homokkő" ásványi nyersanyagként tartanak nyilván az Országos Ásványvagyon nyilvántartásban.
A képen látható, hogy mindenféle egyéb ásványi anyag kíséretében találhatóak a jól cementált, építési célra felhasználható homokkő lapok. A bányatörvény szerint az "ásványi nyersanyag olyan ásványi anyag, amely az adott tudományos technikai fejlettségi szinten hasznosítható". Tehát az után kell bányajáradékot is fizetni, ami építőipari felhasználásra alkalmas.
2004 után ebből a szempontból egyszer ellenőrzött bennünket a Geológiai Szolgálat, egyszer pedig a Bányakapitányság. Nem volt semmi gondjuk.
Eddig az előzmények.
2007 őszén az illetékes bányakapitány és helyettese a bányában kijelentette, hogy "megváltoztak a szabályok, az összes homokkő a bányatelek ásványi nyersanyaga attól függetlenül, hogy felhasználásra alkalmas vagy sem."
Elmondták, hogy a bánya további működéséhez engedélyt csak az általuk vélelmezett elmaradt bányajáradék pótlólagos bevallása és befizetése után kapunk.
Született egy határozat, mely így szól: "Tekintettel arra, hogy a ... Kormányrendelet 1/a mellékletében "díszítő homokkő" ásványi nyersanyag alcsoport nem létezik a bányavállalkozó bányajáradék-fizetési kötelezettsége a készletszámítással kimutatott homokkő kitermelt mennyisége után keletkezik."
Tiltakozásomra, miszerint a mi általunk kitermelt ásványi nyersanyag nem tömbös homokkő, csak annak az alcsoportnak az értékén kell a járadékot fizetni személyesen a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének aláírásával érkezett válasz: "a Bányakapitányság a hivatkozott pontban csak azt rögzítette, hogy az On által kitermelt ásványi nyersanyag tömbös homokkő".
Mindenféle tiltakozásunk ellenére 2008 évre nem kaptunk engedélyt új terület termelésbe vonására, aminek gazdasági következményei vállalkozásunk a mai napig szenvedi!
2010-re az ügy bíróságra került. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (egyben már a Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ) jogutódja) a bírósági nyilatkozatában az alábbiakat írta: "az MGSZ nyilvántartásában használt kódszámok nem relevánsak", valamint a "Díszítő homokkő a tömbös homokkő kategóriába tartozik".
Később ugyanitt: "vált szükségessé ... a bányajáradék bevallási kötelezettséget kiterjeszteni a teljes ásványi nyersanyag összletre."
A Bíróság Ítéletében kimondta: "a Korm. rendelet ... az ásványi nyersanyag fajlagos értékének meghatározása szempontjából sorolta a tömbös homokkő alcsoportba a díszítő homokkövet, de ez nem azt jelenti, hogy a díszítő homokkő egyúttal azonos lenne a tömbös homokkővel."
"A bíróság tehát jogszabálysértőnek minősítette ... azt az alperesi álláspontot, hogy ... a teljes homokköves összlet alapján kellene a bányajáradékot bevallani".
Valamint: "A bíróság a fenti indokok alapján az alperes jogerős határozatát az ásványi nyersanyag fogalmának helytelen értelmezése miatt ... jogszabálysértőnek minősítette."
Azt hihetnénk ezzel a történet lezárult, a dolgok a helyükre kerültek és az élet megy tovább a maga medrében. De nem!
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felülvizsgálati kérelemmel fordult az ítélettel szemben a Legfelsőbb Bíróságához. Legnagyobb megdöbbenésemre a kérelemben az alábbiak szerepelnek:
"az alperes (a Hivatal) soha nem állította, hogy a bányatelekben lévő ásványi nyersanyag tömbös homokkő lenne."
"Alperes határozatában a bevallott mennyiség tekintetében rendelkezett, amikor a ténylegesen összesen kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének megfelelő bányajáradék bevallás és befizetés teljesítését rendelte el.
Ennek oka az volt, hogy a felperes ... az általa nem hasznosítható díszítő homokkő darabokat "meddőnek" minősítette."
Tehát a Hivatal álláspontja szerint már nem az a gond, hogy nem a teljes homokköves réteg után fizetünk bányajáradékot hanem az, hogy a visszahagyott meddőnkben is marad szerintük díszítő homokkő.
A visszamaradt meddőnk az ég világon semmire nem használható homokkő törmelékes homok. Szerintük ez ásványi nyersanyag lenne? Díszítő homokkő? Az adott "tudományos technikai fejlettségi színvonalon hasznosítható"?
Egyszer talán a Tisztelt Hivatalnak ki kéne látogatnia a bányába megtekinteni miről is beszélnek.
Szántó András
kőszerkezeti szakmérnök (BME)
ügyvezető
Az ítélet a következő oldalon olvasható.
