Hozzászólásom a pécsi ásványvagyon ankéton

1, A 2013 április 1-én módosított 54/2008, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet paragrafusaiban konkrét ásványi nyersanyagokról rendelkezik, Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását tartalmazó 1. melléklet már csak csoportokat és alcsoportokat nevez meg.

A bányajáradék fizetésének alapja ugyanezen rendelet szerint a a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként meghatározott,  nyersanyag mennyisége.

A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 2012.07.10-től hatályos módosításába az alábbiak kerültek:

12. §(2a) A bányatelket megállapító határozat tartalmazza a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, alcsoport szerinti megnevezését.

Ettől az időponttól kezdve van tehát jogszabályilag rögzítve, hogy a bányatelek ásványi nyersanyagaként az ásványi nyersanyagok bizonyos csoportját kell tekinteni.

A bányatörvény az ásványi nyersanyag és a haszonanyag fogalmánál, konkrét ásványi nyersanyagot rögzít, valamint 26/A. § (3) pont szerint is bányatelket “meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére” állapíthat meg a Bányahatóság.

Az MBFH által megnyert közigazgatási perben a Kúria ítélete is rögzíti, hogy a tárgyi bányatelek ásványi nyersanyaga és a bányatelek határozat által rögzített ásványi nyersanyag nem ugyanaz.

2, A bányatörvény az MGSZ jogutódjaként az MBFH feladataként rögzíti az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás vezetését. A kutatásról szóló jogszabályi helyek szerint a megkutatott ásványi nyersanyag az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba felvételre került, valamint ugyanezen kutatási adatok alapján igazolta a kérelmező, hogy a bányatelekkel lehatárolni kívánt lelőhely az adott kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. Ez alapján határoznák meg majdan a bányatelek haszonanyagként nyilvántartott ásványi nyersanyagát. A nyilvántartásnak és az engedélynek tehát egymásnak megfeleltethetőnek kell lennie.

 Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás vezetésének módjáról, annak tartalmáról viszont hiányoznak a részletszabályok.

3, A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a megalkotásától fogva felhatalmazza a Kormányt az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására (50/A. § m)). Ez a kormányrendelet a mai napig nem született meg. Az Alapvető Jogok Biztosa megküldött levelében is rögzíti, hogy a jogszabály hiányában az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása kétséges.

 Szántó András ügyvezető, bányavállalkozó

Köszerkezeti szakmérnök

Az előadás prezentációja

Megszületett a Kúria Ítélete. Pervesztesek lettünk. De hogyan? Kinek nem egyértelmű még, hogy az ásványi nyersanyagok megnevezésének használata körül Magyarországon óriási a káosz? Csak a Hivatal nem képes visszakozni?

Kabaré! Erre az ügyre aztán tényleg elmondható "az ellenkezője sem igaz".

A Kúria Ítélete kimondja: "Alperes (Hivatal) helytállóan utalt arra, hogy a felperes a Bt. végrehajtásáról Szóló 203/1998. (XII.l9.) Korm.rend.  (4) bekezdése szerint kérheti/kérhette volna a bányatelek ásványi nyersanyaga besorolásának megváltoztatását, a bányatelek határozat módosítását, azonban ennek hiányában köteles a bányatelek határozat szerint eljárni. (2012 január 18.)
Honnan jutott erre a következtetésre a T. Kúria?


Nézzük meg a Hivatal Legfelsőbb Bíróságnak beterjesztett keresetét a Zala Megyei Bíróság ítélete ellen (amelyben ugye megállapították többek között, hogy a Hivatal hibásan értelmezte az ásványi nyersanyag fogalmát):

"A szakértő is díszítő homokkőként határozta meg a bányatelek ásványi nyersanyagát, amely eddig sem volt vitatott. Alperes (MBFH) is azt hangsúlyozta, hogy a jogi szabályozás alapján a kitermelt díszítő homokkő esetében a tömbös homokköre vonatkozó fajlagos érték szerint kell a bányajáradékot bevallani, és soha sem állította, hogy a bányatelekben lévő ásványi nyersanyag tömbös homokkő lenne. (Legalább öt okirattal tudom bizonyítani, hogy de bizony...)

Amennyiben felperes (a Magyar Díszítőkő Kft.) úgy ítéli meg. hogy a bányatelek határozat (és az alapján az Országos Ásványvagyon nyilvántartás) nem pontosan határozza meg, az ásványi nyersanyagot és ez számára hátrányos,akkor a bányászatról szóló 1993. évi XLVII1. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.l9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12.  (4) bekezdése alapján van lehetősége a bányatelket módosítani. (2011 február 15.)


Ez számomra újdonság. Mi mind a Megyei Bíróságon, mind a Kúriának benyújtott ellen kérelmünkben jeleztük, hogy a Hivatal gyakorlatában csak 00-ra végződő kódú ásványi nyersanyag csoportra állapít meg bányatelket. Pontosan ez az az ellentmondás, amire a Zala Megyei Bíróság alapozta az ítéletét.


Maga a Kúria ítélete is rögzíti: (Alperes Hivatal) "Állította, hogy a bányatelek határozat a 2001-2002-es szabályozás miatt nem a 4421 kódszámú díszítő homokkövet, hanem a 4400 kódszámú homokkövet tartalmazza." Azaz a "szbályozás" miatt nem adták arra.


Helyesen állapította-e meg a Kúria, hogy "kérheti/kérhette volna a bányatelek ásványi nyersanyaga besorolásának megváltoztatását"?


KÉRNI KÉRHETTÜK, CSAKHOGY NEM ADTÁK!!!


2009 tavaszán indult el az eljárás mely a Kúria ítéletével végződött. Amikor már folyamatban volt az "ügy" akkor született a bővített bányatelekre a Határozat (2009 július 7). Idézem:
"Tekintettel arra, hogy a bányatelek haszonanyaga a Homokkő, valamint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) . Kormányrendelet 1/a mellékletében "díszítő homokkő" ásványi nyersanyag alcsoport nem létezik a bányavállalkozó bányajáradék-fizetési kötelezettsége a készletszámítással kimutatott homokkő kitermelt mennyisége után keletkezik."

Tehát 2009-ben a Bányakapitányság és a Hivatal - az eredeti kérelemben foglaltaktól eltérően -. megtagadta díszítő homokkőre meghozni a bányatelek határozatot, de 2011-ben a Kúriának beterjesztett kérelmében arra hivatkozott, hogyha arra kértem volna... hiszen kérhettem volna!!!! 

A Határozat ezen mellékletéből még az is kiderült, hogy különben ásványi nyersanyagra nem, csak annak csoportjára voltak hajlandóak bányatelket megállapítani! 

Mi ez? Kész átverés? Csalás? Nem tudom.

Csak egy dolog tűnik biztosnak: Mindegy mekkora vargabetűk árán, mindegy hogy önmagukat szembeköpve, csak egy fontos a Hivatal számára: A BÁNYAVÁLLALKOZÓNAK SEMMIKÉPP NEM LEHET IGAZA!

Már csak azt kellene átgondolniuk, hogy így hogyan maradnak még bányavállalkozók? 

Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt....

Én küzdök tovább az igazamért. Strasbourghoz fordulhatok, mert véleményem szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. Cikkét, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot sértette meg a Kúria az Ítéletével. A beadvány tervezete már készen van. 

Az Ítélet ellen az Alaptörvény 24 cikk (2) c) és d) alapján megnyílott a lehetőségem (hasonló tartalommal) az Alkotmánybírósághoz fordulni az Alkotmányjogi panasz formájában.

Önmagában az, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal keresetében valótlant állított sem nem hamis tanúzás, jogilag nem is csalás, csak valami más.

Jó szerencsét!

Keszthely, 2012. április 8.

Szántó András

Kedves olvasó!

Pontosan négy éve 2007 november 30-án, András napján indult el az az őrület, ami  máig nem ért véget. A mai napig nincs végleges verdikt arról, mit is bányászunk, mi után kell (kellett) fizetni a bányajáradékot. Még várjuk a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, helyesen látta-e a Megyei Bíróság, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hibásan értelmezte az ásványi nyersanyag fogalmát.

Négy értelmetlenül elvesztegetett aktív év egy életből!  Alkotni akartam, értékeket előállítani. Volt egy jó közösség, akik együtt dolgoztak a megélhetésért,  a közös jövőért. És van a HIVATAL, aki ha akarja az egészet egy intézkedéssel tönkre teheti.

De van egy vállalkozó (a szó tág értelmében is), aki nem hagyja magát. Erről szól a mi történetünk.

Uraim! Az utamat én végig fogom járni! Azaz továbbra sem hagyom magamat egyszerűen tönkre tenni.

Jó szerencsét!

Szántó András


2011. november 30.

Motto: "Nem az a legnagyobb baj, ha rossz egy szabály, a tragédia ott kezdődik, ha azt valaki mindenáron végre akarja hajtani!"


Most már a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számára is kiderült, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartást a 6/76 KFH. Elnökének utasítása szerint az Országos Ásványvagyon Bizottság által jóváhagyott tartalmi és formai előírásoknak megfelelően kell vezetni (az összevont Hivatalnak is).


Alaptalan volt 2007 november 30-án a bányakapitány és helyettese állítása, hogy "megváltoztak a szabályok".


Alaptalan volt az MBFH állítása a Zala Megyei Bíróság előtt, hogy a tárgyi bányatelek ásványi nyersanyaga a "tömbös homokkő".


Alaptalan volt az MBFH azon tájékoztatása (amelyet mellesleg a Bíróságra is becsatoltunk), hogy „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ásványvagyon-nyilvántartását a Bt. ugyan elrendeli, de részletszabályokat nem állapít meg.”  


A mai napig hatályos a KFH Elnökének utasítása, mivel azt eddig senki nem helyezte hatályon kívül.


A bányatelek ásványi nyersanyaga nem a Hatóság pillanatnyi igénye szerint a "Homokkő", vagy a "Tömbös homokkő", hanem a ma is hatályos nyilvántartás alapján "Díszítő homokkő", amire mellesleg a bányászati jogot kiadták, és ami a mai napig szerepel a bányatelek nyilvántartási kartonján.


A Hivatal és a Bányakapitányság áldásos tevékenysége után maradt:
- 30 tönkrement munkahely, 
- egy tönkrement vállalkozó, egy tönkrement EMBER,
- egy folyamatban lévő per a legfelsőbb bíróságon (lásd az oldal legalján), 
- egy kártérítési per, 
- egy vizsgálat az illetékes Ügyészség előtt eljárásjogi hibák miatt, 
- egy vizsgálat az ásványi nyersanyag definíciójának kérdésében kialakult hibás jogalkalmazói gyakorlat miatt.

És továbbra is van egy jogerős és végrehajtható megyei bírósági ítélet, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal határozatát „az ásványi nyersanyag fogalmának helytelen értelmezése miatt” hatályon kívül helyezte.


Uraim, gratulálok!


Talán csak örüljek annak, hogy nem vagyok börtönben?


 Eredetileg (Magyar Geológiai Szolgálat fennállása alatti időre) visszamenőlegesen, a helytelen ásványi nyersanyag definícióból kiindulva 40- 50 milliós bányajáradék elmaradásával vádoltak meg. Fellebbezésemre "joggal hihette azt, hogy helyesen vallotta be"  fordulattal ez alól mentesítettek.


Keszthely, 2011, szeptember 23.
Szántó András

Így bányászunk mi (videó).

Ezen a videofelvételen látszik hogyan folyik a mi bányánkban a lemezes homokkő bányászata.

Mostanában egy nagyon jó földtani tulajdonságú előfordulás-típust művelünk. Jól cementált, kemény acélos kőlapokat fejtenek ki kollégáink (kizárólag kézzel). Bár a függőleges vetőknél szinte teljesen összefüggő falak látszanak, a felvételen jól látható, hogy igencsak sűrűn kell a kőlapok közötti homok és az apró, töredezett homokkő darabok keverékét ellapátolni.

A Legfelsőbb Bíróságon ugye már csak arról szól a per, hogy az így visszahagyott homokkő törmelék "Díszítő homokkő" ásványi nyersanyagnak számít-e és kellene-e utána fizetnünk bányajáradékot.

Hozzáteszem arról sincs elképzelésünk hogyan lehetne a lelapátolt keveréknek a homokkő tartalmát meghatározni (kirostáljuk?) és hogy mekkora mérettől számít homokkőnek szerintük a homokkő? A tenyér méretűt - mint ahogy a felvételen látható - már a munkagép kanalába szórják, majd ezután válogatják és raklapozzák típus szerint.

Nagyobb felbontású fényképeket és további videót a "Fényképek és videók... oldalra tettem fel.

A történet röviden

2004 április 19-én vette át a Magyar Diszitőkő Kft. a "Keszthely VI (Fehérrét-dülő) - Homokkő" bányatelek bányászati jogát.

A Határozatban ez áll:

A Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatala által a fentiek szerint nyilvántartott ásványvagyon kódjai a következők:

A "Keszthely VI (Fehérrét-dülő) - Homokkő" védnevű bányatelek esetén: Nyersanyag: 4421"

( A 4421 a "Diszitő homokkő" kódszáma)

A Határozat szerint "az Átvevő ... a 118/2003 (VII. 8.) Korm. rendelet 1/b számú melléklete szerinti 4400 kódszámú homokkő csoportba, ill. annak tömbös homokkő alcsoportba tartozó - ásványi nyersanyagvagyon felett rendelkezik. "

Azaz a 4421 kódszámú "Diszitő homokkő" a tömbös homokkő csoportba tartozik a bányajáradék fizetéséről szóló kormányrendelet szerint. (Ez azt jelenti, hogy ennek a csoportnak az értéke után kell a bányajáradékot fizetni.)

Keszthely térségében a - geológiai szakirodalom által is ismerten - egy homokköves rétegben fordul elő a kártyás, vagy lemezes homokkőnek nevezett ásványi anyag, melyet 1975-től "4421 díszítő homokkő" ásványi nyersanyagként tartanak nyilván az Országos Ásványvagyon nyilvántartásban.

A képen látható, hogy mindenféle egyéb ásványi anyag kíséretében találhatóak a jól cementált, építési célra felhasználható homokkő lapok. A bányatörvény szerint az "ásványi nyersanyag olyan ásványi anyag, amely az adott tudományos technikai fejlettségi szinten hasznosítható". Tehát az után kell bányajáradékot is fizetni, ami építőipari felhasználásra alkalmas.

2004 után ebből a szempontból egyszer ellenőrzött bennünket a Geológiai Szolgálat, egyszer pedig a Bányakapitányság. Nem volt semmi gondjuk.

Eddig az előzmények.

2007 őszén az illetékes bányakapitány és helyettese a bányában kijelentette, hogy "megváltoztak a szabályok, az összes homokkő a bányatelek ásványi nyersanyaga attól függetlenül, hogy felhasználásra alkalmas vagy sem."

Elmondták, hogy a bánya további működéséhez engedélyt csak az általuk vélelmezett elmaradt bányajáradék pótlólagos bevallása és befizetése után kapunk.

Született egy határozat, mely így szól: "Tekintettel arra, hogy a ... Kormányrendelet 1/a mellékletében "díszítő homokkő" ásványi nyersanyag alcsoport nem létezik a bányavállalkozó bányajáradék-fizetési kötelezettsége a készletszámítással kimutatott homokkő kitermelt mennyisége után keletkezik."

Tiltakozásomra, miszerint a mi általunk kitermelt ásványi nyersanyag nem tömbös homokkő, csak annak az alcsoportnak az értékén kell a járadékot fizetni személyesen a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének aláírásával érkezett válasz: "a Bányakapitányság a hivatkozott pontban csak azt rögzítette, hogy az On által kitermelt ásványi nyersanyag tömbös homokkő".

Mindenféle tiltakozásunk ellenére 2008 évre nem kaptunk engedélyt új terület termelésbe vonására, aminek gazdasági következményei vállalkozásunk a mai napig szenvedi!

2010-re az ügy bíróságra került. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (egyben már a Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ) jogutódja) a bírósági nyilatkozatában az alábbiakat írta: "az MGSZ nyilvántartásában használt kódszámok nem relevánsak", valamint a "Díszítő homokkő a tömbös homokkő kategóriába tartozik".

Később ugyanitt: "vált szükségessé ... a bányajáradék bevallási kötelezettséget kiterjeszteni a teljes ásványi nyersanyag összletre."

A Bíróság Ítéletében kimondta: "a Korm. rendelet ... az ásványi nyersanyag fajlagos értékének meghatározása szempontjából sorolta a tömbös homokkő alcsoportba a díszítő homokkövet, de ez nem azt jelenti, hogy a díszítő homokkő egyúttal azonos lenne a tömbös homokkővel."

"A bíróság tehát jogszabálysértőnek minősítette ... azt az alperesi álláspontot, hogy ... a teljes homokköves összlet alapján kellene a bányajáradékot bevallani".

Valamint: "A bíróság a fenti indokok alapján az alperes jogerős határozatát az ásványi nyersanyag fogalmának helytelen értelmezése miatt ... jogszabálysértőnek minősítette."

Azt hihetnénk ezzel a történet lezárult, a dolgok a helyükre kerültek és az élet megy tovább a maga medrében. De nem!

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felülvizsgálati kérelemmel fordult az ítélettel szemben a Legfelsőbb Bíróságához. Legnagyobb megdöbbenésemre a kérelemben az alábbiak szerepelnek:

"az alperes (a Hivatal) soha nem állította, hogy a bányatelekben lévő ásványi nyersanyag tömbös homokkő lenne."

"Alperes határozatában a bevallott mennyiség tekintetében rendelkezett, amikor a ténylegesen összesen kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének megfelelő bányajáradék bevallás és befizetés teljesítését rendelte el.

Ennek oka az volt, hogy a felperes ... az általa nem hasznosítható díszítő homokkő darabokat "meddőnek" minősítette."

Tehát a Hivatal álláspontja szerint már nem az a gond, hogy nem a teljes homokköves réteg után fizetünk bányajáradékot hanem az, hogy a visszahagyott meddőnkben is marad szerintük díszítő homokkő.

A visszamaradt meddőnk az ég világon semmire nem használható homokkő törmelékes homok. Szerintük ez ásványi nyersanyag lenne? Díszítő homokkő? Az adott "tudományos technikai fejlettségi színvonalon hasznosítható"?

Egyszer talán a Tisztelt Hivatalnak ki kéne látogatnia a bányába megtekinteni miről is beszélnek.

Szántó András

kőszerkezeti szakmérnök (BME)

ügyvezető

Az ítélet a következő oldalon olvasható.